Dobos Tímea 2012-ben végzett a Modart divatmenedzser szakán. Ma már a hazai piacon egyedülálló Il Bacio di Stile divatház luxus szintjének vezetőjeként dolgozik. Timivel arról beszélgettünk, hogyan vezetett az útja rögtön az iskolapadból az álommunkához, milyen kihívásokat tartogat számára ez a feladat.
Már az iskola alatt határozott elképzelésed volt, hogy milyen irányba szeretnél menni?
Mindig azt terveztem, hogy egy divatcégnél fogok dolgozni, ám elég szűkösnek tűntek a lehetőségek. Gondolkodtam rajta, hogy kezdetben szeretnék egy jó kis üzletben eladóként dolgozni, úgy láttam ez jó kiindulópont, hogy lehetőségekhez jussak a későbbiekben. Mikor elindult az Il Bacio és jelentkeztem, mondhatom, hogy pont jókor voltam jó helyen.
Milyen pozícióra pályáztál?
Értékesítőnek jelentkeztem, annak is vettek fel elsősorban, aztán, ahogy megnyitott az áruház – a megnyitás előtt már ott dolgoztam kb. 3 hónapot – akkor kialakult, hogy én leszek a luxus szintnek a szintvezető helyettese. Most januárban pedig kineveztek szintvezetőnek.
Hogyan zajlott a kiválasztás folyamata? Minek köszönhető, hogy elnyerted az állást?
Több körös interjúztatás zajlott, melynek során a HR vezetőtől egészen az áruház ügyvezető igazgatójáig, Magyari Tamásig mindenkivel volt találkozóm, akivel a legvégső interjún találkozhattam Életem első interjúi voltak ezek, így még inkább értékeltem, amikor jött a hír, - éppen mosogattam egyébként, amikor felhívtak - hogy felvettek.
Az, hogy az állást megkaptam egyrészről múlott a személyiségemen is, de a Modart-ban szerzett tapasztalataim feltétlenül szükségesek voltak ahhoz, hogy felvegyenek. Kellett egyfajta divat iránti szeretet és tudás is, nyitottság és talpraesettség.
Mi jelentette számodra a legnagyobb kihívást?
Korábban nem volt, csupán a nyári gyakorlatok alatt megszerzett tapasztalatom, így nagyon sokat segítettek a munka megkezdéséhez szükséges tréningek. Magyari Tamás tartott nekünk tréninget, illetve egész nyáron a különböző cégek és márkák kurzusain vettünk részt.
A márkatréningek egyébként a mai napig folynak. Házon belül több mint 40, a mi szintünkön 17 márka van jelenleg, ám ez folyamatosan bővül. Egy –egy márka kapcsán megismerjük annak történetét és a termékeket is.
Miben különbözik az itteni munka egy átlagos divatüzletben megszokotthoz képest?
Alapvető különbség van például a munkakörülményeinkben. Más a környezet, a szellemiség, nincsenek összezsúfolva a ruháink, nincs az a hatalmas mennyiség, viszont kiemelkedő a minőség. Ezt a kiszolgálásban is igyekszünk megmutatni, nincs az a „push stratégia”, hagyjuk a vevőket szabadon nézelődni, nem az a cél, hogy mindenáron eladjunk nekik valamit.
Melyek a napi feladataid?
Én készítem többek között a többi kolléga beosztásait. Felelősséget kell vállalni az egész szint munkájáért, a visual-ért, hogy minden rendben legyen kihelyezve. Van ugyan egy visual csapatunk, ők rakják ki a termékeket, témák szerint, de én felelek azért, hogy bármikor is érkezik egy vevő, ugyanazt lássa. Figyelni kell a folyamatos pótlásra is. Valamint a kiemelt vásárlókkal is én szoktam foglalkozni.
Mi az, amit a legjobban szeretsz ebben a munkában?
Mindent. Szeretek bemenni, bent lenni, a kollégáimat imádom. Nagyon jó csapat van.
Mi a legnehezebb?
Talán a problémásabb vevők kezelése, a kommunikáció. Mindent meg kell tenni, hogy kielégítsük ügyfeleink igényeit.
Mit lehet tudni a dress code-ról?
Egyenruhát hordunk, illetve egyen piros rúzs és egyen piros körömlakk, ami viselünk. Összesen négy ruhánk van, egy nadrág kosztüm és három ruha.
Sokat dolgozol?
Sokat, de élvezem. Főnökeink ugyanakkor a pihenésre is nagy hangsúlyt fektetnek, hogy minél jobb teljesítményt nyújthassunk.
Mégis hogyan érzed magad ennyi gyönyörű ruha között, Te, aki nemrég még a Modart padjait koptatva csak tanultál ezekről a csodás márkákról?
Mint Alice Csodaországban. Nagyon szeretem és élvezem, ám eleinte annyira töményen ért ez bennünket, hogy minden egyes ruhát átnéztünk töviről hegyire. Mostanra kissé jobban megszoktam, hogy ezekkel a gyönyörű holmikkal foglalkozhatunk. Megunni azonban nem lehet, mindig nagyon várjuk az új kollekciókat és izgalommal helyezzük ki őket az új tematika szerint. Nagyon klassz, hogy minden szezonban ennyire előre tudom, hogy éppen milyen darabokkal készülnek az egyes márkák.
Hogyan sikerült ilyen gyorsan magasabbra jutnod a ranglétrán?
Nyitott pozíciók voltak és a megnyitó előtt a szintvezetők választották ki, hogy kit szerettek volna maguk mellett tudni. Azt gondolom, hogy gyorsan megláttam, hogy mi a teendő és képes voltam kisebb csoportokat irányítani, megbíztak bennem annyira, hogy rám bízták az ilyen feladatokat. Váratlanul ért az előléptetés, fél évvel a belépésem után, és tudom, hogy rengeteg lehetőség van a fejlődésre ebben a cégben, bárhová eljuthat valaki.
Úgy gondolod, hogy a Modart-ban szerzett diploma ( párizsi Modart diplomája ) megfelelő volt ennek a karriernek az építéséhez?
Határozottan igen. Nem érzem szükségét, hogy a lexikális tudást bővítsem. A Modart-ban a szükséges elméleti tudás mellett a gyakorlati ismereteket is megszerezhettem és szerintem ez utóbbi az igazán fontos.
Mi az, amit a Modart-ból hoztál útravalónak?
Nagyon sokat jelentett a divatismeret, a divattörténet. A márkákról is bővebb felvilágosítást tudok így adni a vásárlóinknak. Kiemelném Pirityi Éva színtan óráit, hiszen amikor szetteket kell összeállítanom, az ott tanultakat remekül tudom kamatoztatni. Csüllög Mónika divatmarketing órái is sokat segítettek, ahogyan a gazdaságtan szintén. Látni kell az összefüggéseket, a jogi szabályozást, így ez a megszerzett tudásom is nagyon jól jött ezen a munkahelyen.
Ha valaki erre a pályára készül, annak a Modart a legjobb alap. Hiszen én is ezzel a diplomával szereztem meg az álommunkát.
Update: Dobos Timit az interjú elkészülte óta ismét előléptették, karrierje tehát viharos sebességgel halad előre! További sok sikert Timi!
„Jelenleg 5 tárgyból van záróvizsga, s azt lehet mondani, hogy ez nagyjából a magyar államvizsgának felel meg. A vizsga menedzser szakon magyar zsűri előtt zajlik, a zsűri tagjai pedig az iskola vezetői, az oktatási igazgató és az adott tárgy szaktanára.
Mi volt a legjobb a közös munkában?
Jelenleg én intézem a versennyel kapcsolatos kommunikációt itthon, így Lucának egyenlőre én szervezem a megjelenéseket, illetve a felkéréseket. Ahhoz, hogy egy fiatal tervező sikeres tudjon lenni, ma már egyáltalán nem elég csak tehetségesnek lenni, ezt én is tapasztalom. A tehetség mellett nagyon fontos a megfelelő anyagi háttér, a menedzsment, illetve a kommunikáció. A mai tervezők általában a szűkös anyagi kereteik miatt saját maguk próbálják a menedzseri feladatokat is elvégezni és ez úgy felőrli őket, hogy csak a kreativitásra nem marad idejük. Ráadásul a márkaépítés, márkamenedzsment egy külön szakma és közel olyan fontos egy márka illetve tervező sikeréhez, mint maga a tehetség. Én azt javasoltam Lucának, hogy ha teheti, akkor próbáljon meg néhány évet eltölteni egy a szakmában elismert tervező mellett és ezekkel a tapasztalatokkal felvértezve vágjon csak bele egy saját márkába.
